Index: A Korán-idézet nem hatotta meg az arab világot
Ugyan hatalmas áttörést nem okozott Barack Obama amerikai elnök kairói beszéde, de mindenképpen jelzés a muzulmánok számára, hogy változik az amerikai stratégia a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok célja Afganisztánban és Irakban az egyre csökkeno katonai jelenlét, míg az Iránhoz való közeledés egyik fontos kulcspontja az izraeli-palesztin konfliktus megoldása lehet. A Fehér Ház megpróbálta elérni a világ csaknem másfél milliárd muzulmánját. 000T TRPar2592461 Új kezdetet ígért a muzulmánok és az Egyesült Államok közti kapcsolatban Barack Obama csütörtökön, Kairóban elmondott beszédében [1]. Az amerikai elnök ezt a kölcsönös érdekekre és a kölcsönös tiszteletre építené.
Az egyiptomi fováros egyetemén elhangzott 55 perces beszédet 3000 ember hallgatta a helyszínen, 34 arab nyelvu tévécsatorna közvetítette, köztük állami tulajdonú csatornák és a Hezbolla televíziója is, hogy Obama szavai eljussanak a világ másfél csaknem milliárd muzulmánjához. A Fehér Ház a leheto legtöbb médiaeszközt felhasználta a célcsoport eléréséhez, számos népszeru webes eszközt bevetett, ahogy azt az elnöki kampány alatt is tette.
A CNN szakértoi szerint ennek oka, hogy minél szélesebb körhöz eljusson, és így szerezzen támogatást kormányzásához. Emellett a beszéd kommunikációs eszköz is volt ahhoz, hogy megváltoztassa az arab világban az Egyesült Államok imidzsét, hiszen mondanivalójában sok új, eddig még nem elhangzott információ nem szerepelt.
A hónapokkal ezelott beharangozott beszéd nyolc év után az al-Kaidát támadta [2], nem az arab világ egészét, a visszhangok ugyanakkor hasonlóak voltak azokhoz, melyek Obama megválasztása után hangzottak el. „Fordítsa le a szavait tettekre!" – fogalmazott Ahmed Rehab, a chicagói székhelyu Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának vezetoje. hirdetés
A Hamász vezetoi szintén a konkrét cselekedetekre várnak, a Hezbollah azonban annyit közölt, hogy nem lát érdemi eltérést Bush és Obama térségbeli politikájában.
A beszédrol ugyanakkor azt is mondták, hogy a retorikai elemek mellett tartalmazott alázatot és tisztelet, ehhez pedig a Bush-kormány idején senki nem volt hozzászokva. „A muzulmán közönségben kialakulhatott az az érzés is, hogy Obama hiteles" – vélekedett Rehab.
Obama már elnöki kampányában párbeszédet hirdetett az arab világgal, a kairói beszéd fontos lépés ígéretének megvalósulásához, aminek már voltak egyértelmu jelei januári beiktatása óta is.
Csütörtöki beszédében eloször a szélsoségesek elleni küzdelemre tért ki, de hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy Amerika az iszlám ellen harcolna. Éles határt húzott a szélsoségesek és az arab világ közé. Azt mondta, háborút csak azok ellen visel, akik veszélyt jelentenek az ártatlan emberekre, elnökként pedig elsodleges feladata, hogy megvédje az amerikaiakat.
Kivonulás Afganisztánból és Iránból
Afganisztánról úgy vélekedett, hogy a helyzet megoldását az együttmuködés jelképének tekinti, hiszen az al-Kaida számos országban kiépítette állásait, miközben 46 ország lép fel közösen a rend helyreállításáért. Ismét kimondta, hogy az Egyesült Államok ki akarja vonni csapatait, de ehhez arra is szükség van, hogy a szélsoséges eroszak megszunjön az országban.
A katonai megoldást nem látja elegendonek, gazdasági beruházásokkal tervezi segíteni Afganisztánt és Pakisztánt [3], amibol a humanitárius válságot is enyhíteni lehet. Erre a következo öt évben évente másfél milliárd dollárt szán.
Irakról szólva elismerte, hogy a háború óriási ellentéteket szült Amerika és a világ között, de azt is mondta, hogy az irakiak jobban élnek Szaddám Husszein elnyomó diktatúrája nélkül. Kifejtette, Irak példája arra emlékezteti az Egyesült Államokat, hogy a konfliktusok megoldásához szükség van diplomáciai eszközökre és közös nemzetközi álláspontra.
Akárcsak Afganisztán, Irak esetében is megismételte, hogy az amerikai katonák kivonulnak, Irakból elso körben a harcoló alakulatokat, 2012-ig pedig minden Irakban szolgáló katonát kivonnak. Obama hangsúlyozta, hogy elismeri Irak önállóságát, és partnernek tekinti. Feltehetoen az iraki kormány is egyre nagyobb függetlenségre törekszik majd, ahogy erosödésével párhuzamosan csökken a rászorultsága az amerikai segítségre.
Megjegyezte, hogy a terror okozta trauma megmaradt, de a kínzások és a guantánamói fogolytábor nem jelent erre megoldást [4], ezért is rendelte el, hogy egy éven belül zárják be.
Atomot csak békés célra
Az amerikai elnök beszédében kiemelte az izraeli-palesztin konfliktust. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államokat köztudottan megbonthatatlan szövetség köti Izraelhez, melynek kulturális és történelmi okai vannak, a zsidók hazája megalapításának tragikus oka tagadhatatlan.
A Közel-Keleten mégis létezik a holokauszttagadás, ami nem szól másról, mint a nukleáris fegyverkezési versenyrol, és bár egyértelmu volt, hogy Iránra utal, országot itt nem nevezett meg. Elmondta, hogy Amerika egy olyan világot szeretne, ahol nincsenek atomfegyverek, és ezzel váltott át Irán kérdésére. Szerinte az atom békés célú felhasználásával semmi gond nincs, ha az államok csatlakoznak a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó egyezményhez.
Obama reményét fejezte ki, hogy a térség minden országa aláírja az egyezményt. Az üzenet nyilvánvalóan Irán mellett Izraelre is vonatkozott.
Irán többször egyértelmuvé tette, hogy felkészült a válaszcsapásra, ha nukleáris programja katonai konfliktushoz vezetne. Obama beszéde pedig éppen az iráni elnökválasztási kampány idejére esett. Az idozítés nem meglepo, hiszen Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök kampányának fo motívumai az atomprogram és a folyamatos retorikai támadások Izrael és az Egyesült Államok ellen.
Amerika egyelore profitál az éles hangú kijelentésekbol, hiszen Ahmadinezsád radikalizmusa egységesíti a nemzetközi támogatást Obama mögött, míg egy mérsékeltebb elnök befutása az iráni választásokon nagyobb megosztottságot eredményezhet.
Két nép, két államTovábbi, bár nem új üzenet volt Izraelnek az is, hogy Obama megismételte, amit már a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel május közepén tartott találkozóján is kifejtett, hogy az izraeli-palesztin konfliktus megoldását csak két külön állam megteremtésével [5] tudja elképzelni, szót emelt továbbá a palesztinok jogaiért. Korábbi nyilatkozataiból pedig alapvetésnek tekintheto, hogy a térség konfliktusainak rendezéséhez ennek megvalósulása elkerülhetetlen.
Netanjahu ezzel szemben [6] továbbra is csak a palesztin területek gazdasági fejlodésérol beszél, a telepek építésének leállításáról pedig hallani sem akar. Így az amerikai nyomás és a jobboldali kormány között szorítóba kerülhet, ami megingathatja politikai stabilitását, a döntést, hogy kinek róbál megfelelni, nem halogathatja sokáig.
Az Egyesült Államok pedig nem fog engedni, az izraeli-palesztin konfliktus rendezése megfelelo alapot teremthet az Iránnal kezdeményezett diplomáciai kapcsolatoknak, bár az atomprogram tekintetében is eros ellentétek vannak a két fél között.
Izrael abban próbál nyomást gyakorolni Amerikára, hogy az iráni atomlétesítmények megsemmisítésével állítsák le, vagy legalábbis lassítsák Irán nukleáris programját, de a támadásra felkészülnek [7] maguk is, ehhez megvan a kello politikai támogatás is Izraelben. Egy izraeli csapás viszont nem szolgálná az Egyesült Államok érdekeit [8], következményei súlyosak lennének, amivel Obamának is számolnia kell.
Irán vagy a palesztinok?
A téma fontosságát jelzi az is, hogy az Obama-Netanjahu találkozón nem a palesztin közeledésre fókuszáltak, helyette az iráni atomprogrammal foglalkoztak. Az amerikai elnök egyébként nem is akarja hosszúra nyújtani a diplomáciai egyeztetést, év végére konkrét eredményeket akar felmutatni.
Beszélt még a demokráciáról, az emberi jogokról, és kimondott például olyan gondolatokat, hogy egy országnak sincs joga a másikra rákényszeríteni bármilyen kormányzati rendszert, és hogy az embereknek jó, ha szabadon élhetnek, ha eldönthetik, ki irányítsa oket, ha egyenloek az igazságszolgáltatás elott.
Az iszlámhoz kötodo személyes élményei, illetve a Koránból vett idézetek mellett kitért a vallásszabadságra, illetve a vallási toleranciára, a vallások különbözoségének gazdagságát méltatta, megemlékezett a nok jogairól, a gazdasági fejlodés mentén említette a globalizációt, a tradíciók és a fejlodés közti ellentétet. Szavait azzal zárta, hogy békére szólított fel.
A cikkben hivatkozott linkek:
* [1] http://index.hu/kulfold/2009/06/04/obama_a_koranbol_idezett/ * [2] http://index.hu/kulfold/2009/06/03/obama_bunozo_az_al-kaida_szerint/ * [3] http://index.hu/kulfold/hirek/2009/05/07/obama_az_afgan_es_a_pakisztani_elnokkel_targyalt/ * [4] http://index.hu/kulfold/2009/05/21/obama_guantanamo_veszelyezteti_amerika_biztonsagat/ * [5] http://index.hu/kulfold/2009/05/18/obama_kiallt_az_onallo_palesztin_allam_mellett/ * [6] http://index.hu/kulfold/2009/06/05/izrael_nem_enged_obama_felszolitasanak/ * [7] http://index.hu/kulfold/2009/05/24/az_izraeliek_fele_haboruzna_irannal/ * [8] http://index.hu/kulfold/hirek/2009/05/14/obama_nem_orulne_iran_megtamadasanak/
Copyright © Index